Sziasztok!
Egy izgalmas hírrel jelentkezünk: megszületett a Lendület pályázat első tudományos közleménye! Rádosi Alexandra kolléganőnk elsőszerzős cikkét az Addictive Behaviors szaklap publikálta. A cikkben azokat az eredményeinket tesszük közzé, melyeket az első kutatási évünk során sokatoktól gyűjtött adataink elemzésének eredményeként kaptunk. Vagyis nélkületek, lelkes Résztvevőink, nem valósulhatott volna meg ez a cikk, ami mind Alexandra, mind a csoport számára egy nagyon fontos mérföldkő! Így ebben a posztban szeretnénk újra megköszönni nektek, hogy eljöttetek a kutatásunkba, és értékes adatokkal szolgáltatok ahhoz, hogy jobban megértsünk olyan fontos dolgokat, mint hogy milyen jellemzők csökkentik vagy növelik annak a valószínűségét, hogy valaki dohányzik vagy alkoholt fogyaszt.
A cikkünkben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan függ össze a megerősítésérzékenység a dohányzási, alkohol- és marihuánafogyasztási szokásokkal, illetve hogy ezek kapcsolatára milyen hatással van a negatív és pozitív affektivitás. Itt a megerősítésérzékenység a büntető, jutalmazó környezeti hatásokra, ingerekre, visszajelzésekre irányuló érzékenység, tehát, hogy valaki mennyire nyitott ezekre. A negatív és pozitív affektivitás pedig a negatív és pozitív érzelmek megélésére irányuló hajlam, vagyis az, hogy valaki gyakran él meg erős negatív és/ vagy pozitív érzelmeket.
Ha dióhéjban szeretnénk összefoglalni az eredményeinket, a következőket mondhatjuk:
- Azokra a serdülőkre, akik a jutalmazó hatásokra (ez lehet egy jó érdemjegy, egy mosoly, vagy akár egy szelet csoki) fogékonyabbak, ÉS hajlamosak erősen és gyakran pozitív érzelmeket megélni, kevésbé jellemző, hogy dohányoznak. Például Zoli (15), akit nagy örömmel tölt el és sokszor örömmel tölti el, ha a jó iskolai eredményeiért édesanyjától dicséretet kap, és akit osztálytársai többségében vidám fiúnak ismernek, még sosem próbálta ki a cigarettát.
- Ezzel szemben osztálytársát, Annát (14) – aki a büntető visszajelzésekre érzékeny (például arra, ha az iskolában rossz jegyet kap) és akit osztálytársai sokszor látnak búskomornak, szomorúnak, iskola után hazafele menet gyakran rágyújt egy cigarettára.
Ez azért fontos, mert tudjuk, hogy aki fiatalon (pl.) dohányzik vagy alkoholt fogyaszt, nála valószínűbb, hogy kialakul függőség, és ha megértjük, hogy milyen tényezők növelik vagy csökkentik a kamaszkori dohányzás vagy alkoholfogyasztás valószínűségét, akkor ahhoz is közelebb kerülünk, hogy megértsük, mit tudunk tenni ezek megelőzése érdekében...
A kézirat elkészítésében közreműködtek még többek között Welker Tünde és Zubovics Evelin kolléganőink is és a munkát Dr. Bunford Nóra kutatócsoport-vezetőnk felügyelte.
Ha bővebben is kíváncsiak vagytok az eredményeinkre – és közben fejlesztenétek az angolotokat is ;) – a kivonatért kattintsatok IDE.
És ha esetleg a fenti linken található rövid összefoglalónkkal annyira felkeltettük volna az érdeklődéseteket, hogy elolvasnátok a teljes kéziratot, küldjetek Szandinak egy emailt (radosi.alexandra@ttk.hu), örömmel megosztja veletek! ;)
A cikk teljes hivatkozása:
Rádosi, A., Pászthy, B., Welker, T., Zubovics, E. A., Réthelyi, M. J., Ulbert, I., & Bunford, N. N. (2020). The association between reinforcement sensitivity and substance use is mediated by individual differences in dispositional affectivity in adolescents. Addictive Behaviors, 106719.
- Rádosi Alexandra, Bunford Nóra