Sziasztok!
Megérkezett a Lendület pályázat második tudományos közleménye! Zubovics Evelin kolléganőnk elsőszerzős cikkét a Psychophysiology szaklap publikálta. A cikkben azokat az eredményeinket tesszük közzé, melyeket az első kutatási évünket megelőző, úgynevezett előkísérletek során kaptunk.
Bízunk benne, hogy sokan az első lelkes és bátor jelentkezők közül is nyomon követtek még bennünket és munkásságunkat, így ezúttal most Nektek szeretnénk megköszönni, hogy elsőként eljöttetek a kutatásunkba, és ezáltal értékes adatokkal szolgáltatok ahhoz, hogy feltárjuk, hogy a megerősítés-érzékenység agyi és kérdőíves mutatói összefüggenek-e egymással, valamint az önbeszámolón alapuló, kérdőívekkel mért affektivitással és érzelemszabályozással.
(Ha elfelejtettétek volna, hogy mit is értünk megerősítés-érzékenység és affektivitás fogalmak alatt, akkor nézzetek rá a korábbi ezzel kapcsolatos postunkra, melyben a Lendület első tudományos közleményéről írtunk!)
Azt találtuk, hogy azokra a kamaszokra, akik érzékenyebbek a megerősítésekre az EEG (elektroenkefalográfia) által mért mutatók alapján, legyen szó jutalmakról (pl. egy mosolyról, dícséretről vagy jó sporteredményről), vagy akár büntetésről (például egy rossz érdemjegyről vagy szobafogságról) kevésbé jellemző a negatív érzelmek megélésének túlsúlya és az érzelemszabályozási nehézségek. Ezzel az eredménnyel közelebb kerültünk annak megértéséhéz, hogy mi áll az affektivitás és érzelemszabályozás hátterében, és mi okozhat különbségeket a résztvevők között abban például, hogy mennyire jellemző rájuk a gyakori, intenzív negatív érzelmi állapot.
Eredményeink azért különösen fontosak, mert rávilágítottak a többmódszeres – tehát pl. egyszerre kérdőíves és EEG – eljárások, vagyis az olyan vizsgálatok jelentőségére, amilyen a Lendület kutatásunk is! J A többmódszeres eljárások azért jobbak, mint az egymódszeresek, mert jobban segítenek megérteni azokat a tulajdonságokat, amiket kutatunk. Ezt alátámasztja, hogy az általunk használt mérőeszközök kapcsolatot mutattak éppen úgy és annyira, hogy azt gondoljuk, hogy ugyanazt mérik, de azt is, hogy kicsit máshogy, ezért egymáshoz képest fontos plusz információkkal szolgálnak.
A kézirat elkészítésében közreműködött még Rádosi Alexandra kolléganőnk is, és a munkát Dr. Bunford Nóra kutatócsoport-vezetőnk felügyelte.
Ha bővebben is kíváncsiak vagytok az eredményeinkre, akkor a weboldalunkon (www.bunfordlab.com) olvashattok róla – és ha közben fejlesztenétek még az angolotokat is ;) – akkor a teljes cikket eléritek ITT.
A cikk hivatkozása:
Zubovics, E. A., Fiáth, R., Rádosi, A., Pászthy, B., Réthelyi, J. M., Ulbert, I., & Bunford, N. (2020). Neural and self‐reported reward responsiveness are associated with dispositional affectivity and emotion dysregulation in adolescents with evidence for convergent and incremental validity. Psychophysiology, e13723.